Munkavédelmi képviselőknek szóló módszertani anyagok

A kockázatértékelés logikai elemei:

• meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket,
• fel kell tárni a kockázatokat, azokat rangsorolni kell,
• meg kell határozni a konkrét megelőzési, minimalizálási teendőket
• ellenőrzés, nyomon kivetés,
• ha szükséges, módosítás.

 

A kockázatértékelés elkészítésének folyamata:

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, amelyet tehát csak ilyen (munkabiztonsági, munkaegészségügyi) szakképzettséggel rendelkező személy végezhet [Mvt. 54. § (8) bekezdés], aki lehet a munkáltató alkalmazottja vagy külső szakértő.

A kockázatértékeléshez esetenként szükséges lehet mennyiségi vizsgálat, munkahigiénés mérés is (például a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatbecslés területén). Egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényezők, mérhető expozíciók esetén (pl. veszélyes anyagok, vagy fizikai kóroki tényezők – zaj, rezgés, sugárzás, klímaparaméterek) nem szabad megelégedni minőségi becsléssel, hanem mennyiségi becslést is kell készíteni.

Ismételt kockázatértékeléskor a korábbi intézkedések áttekintése, az esetleges változások felmérése, ebből következőleg a kockázatok növekedésének vagy csökkenésének megállapítása indokolt, nem feltétlenül jelent teljes körű ismétlést.

Az alkalmazható módszerek: az adott munkahelyen előforduló kockázatokhoz igazodó, az előző kockázatértékelés eredményeivel való összehasonlítást lehetővé tévő módszerek,, leggyakrabban a kérdőívek, interjúk, FMEA (meghibásodásmód és -hatás elemzés) módszer alkalmazott. Segítséget nyújtanak a vonatkozó jogszabályok, belső szabályzatok, esetleges munkabaleseti, expozíciós jegyzőkönyvek, munkavédelmi hatósági határozatok, szakirodalom.

Indokolt bevonni a gyakorlati tapasztalatok felméréséhez a munkavédelmi képviselőt /bizottsági tagot, valamint akár egyes munkavállalókat is.

 

Tájékoztatás a kockázatértékelés tartalmáról

A munkáltató köteles tájékoztatást adni a kockázatértékelés tapasztalatairól

• a munkabiztonsági, munkaegészségügyi szaktevékenységet végző személynek,
• a foglalkozás egészségügyi szolgáltatónak,
• a munkavédelmi képviselőnek vagy bizottságnak,
• ennek hiányában közvetlenül a munkavállalók közösségének [Mvt. 59. § (2) bekezdés],
• a munkavállalók munkavédelmi oktatásának építenie kell a kockázatértékelés tartalmára.

A kockázatértékelés tartalma: meghatározott munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, különös tekintettel

• az alkalmazott munkaeszközökre,
• veszélyes anyagokra és keverékekre,
• a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint
• a munkahelyek kialakítására,

minőségi illetve (szükség esetén) mennyiségi értékelése,

• a várható veszélyek (veszélyforrások, veszélyhelyzetek) azonosítása,
• a veszélyeztetettek körének, számának azonosítása,
• a veszély jellegének (baleset, egészségkárosodás) és a veszélyeztetettség mértékének felbecsülése, a munkavédelmi rendelkezésekkel való összevetése, az alacsony szinten tartás biztosítása,
• expozíciós veszély (egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása) esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról,
• a kockázatot súlyosbító tényezők,
• a szükséges megelőző intézkedések meghatározása, a határidő és a felelősök megjelölésével. A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket,
• a jelenlegi, az előző és a soron következő kockázatértékelés időpontja,
• a kockázatértékelést végző adatai (szakképzettségét igazoló azonosítószám feltüntetése),
• távmunkavégzés esetén sajátos szabályok: a munkavállaló által biztosított munkaeszköz biztonságos állapotáról a kockázatértékelés keretében kell meggyőződni [Mvt. 54. § (2), (5), (9) bekezdés, 86/A. § (2) bekezdés].

 

A kockázatértékelés megőrzése

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni [Mvt. 54. § (5) bekezdés]

A kockázatértékelés tehát alapvetően nem munkáltatói szabályzat, ugyanis nem a munkavállalókra vonatkozó általános érvényű magatartási szabályokat állapít meg. Tartalma szerint egy elemzés, becslés kiértékelését és megállapításait foglalja össze, majd ezt követően a munkaszervezetben meghatározott vezetők számára határoz meg konkrét és számonkérhető feladatokat, határidőkkel, felelősökkel.

 

A munkavédelmi képviselő feladata és egyben joga a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviselete [Mvt.70/A. § (1) bekezdés]. A kockázatértékeléssel összefüggő jogosítványai is ezt a célt szolgálják.

 

Az egyes jogosítványok:

• jogosult megismerni a kockázatértékelés tartalmát, tapasztalatait [Mvt. 59. § (2) bekezdés]
• jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
  • a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról (a munkahelyi kockázatok tényleges fennállásáról alakulásáról);
  • az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett (adott esetben a kockázatértékelésben foglalt) intézkedések végrehajtásáról;
  • a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről (arról, hogy a kockázatértékelésben foglaltakat a munkavédelmi oktatás keretében elsajátították-e) [Mvt. 72. § (1) bekezdés]
  • információt kérhet: a munkáltatótól, a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól, a munkavállalóktól, a munkavédelmi hatóságtól, általa felkért szakértőtől [Mvt. 58. § (3) bekezdés, 59. § (1)-(2) bekezdés, 71. §,. 72. § (2) bekezdés c) pont, 72. § (3) bekezdés, 81. § (3) bekezdés];
• jogosult részt venni a kockázatértékelés kidolgozásában, javaslatokat tehet [Mvt.70. § (1) bekezdés, 80. § (2) bekezdés c) pont],
• konkrét intézkedést javasolhat a munkáltatónak, amelynek végrehajtásáról 8 napos határidőn belül tájékoztatást kérhet, munkáltatói egyet nem értés esetén írásban, indokolva [Mvt. 73. § (1)-(2) bekezdés].

 

Van munkavédelmi hatósági segédlet kockázatértékelésre: www.ommf.gov.hu/letoltes.php?d_id=5877

A megelőzési stratégia készítésének kötelezettségét a törvény, az Mvt. 54. §-a írja elő.

 

A megelőzési stratégia nem azonos a kockázatértékeléssel, bár az is előfordul, hogy a munkáltató kockázatértékelésének mellékleteként teszik közzé. Máshol a megelőzési stratégia a cég felelősségvállalásainak része (vállalati szociális felelősség, társadalmi közfelelősség, környezetvédelmi felelősség, fenntarthatóság). A leggyakrabban egy angol mozaikszóval találkozhatunk: EHS.

Az EHS, ami az Environmental, Health és Safety szavak kezdőbetűiből áll össze, magyarra fordítva KEM, azaz Környezetvédelem, Egészségvédelem, Munkabiztonság. A környezetvédelem egy olyan társadalmi tevékenység, ami a saját magunk által okozott szennyezéstől szeretnénk megóvni a környezetünket és magát az embert. Az EHS területéhez tartozik még a tűz- és katasztrófavédelem, valamint az iparbiztonság is.

 

Amennyiben a munkavédelmi képviselő megállapítja, hogy a munkáltatónak nincs megelőzési stratégiája, kezdeményezze azt!!!

A stratégiaalkotásól és a munkáltatóknál játszott szerepéről az alábbi cikkben tájékozódhat.

 

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására (Mvt. 54. § (1) bek. g) pont). A megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A megelőzési stratégia egyfajta munkáltató kötelezettségvállalás.

Egyfajta küldetéstudat megfogalmazása az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a munkáltató területén és működési körén belüli megvalósítása érdekében – a jogszabályok és a szabványok keretein belül.

Hatálya kiterjed a munkáltató munkafolyamataira, a technológiáira, a munkaszervezésére, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. Személyi hatálya kiterjed a munkáltatónál foglalkoztatottakra valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.

 

A stratégia alapelvei megegyeznek a munkavédelem alapvető követelményeivel:

1. a) a veszélyek elkerülése;
2. b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
3. c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
4. d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;
5. e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
6. f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
7. h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
8. i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

 

A munkavédelmet érintő intézkedések és a munkavégzés során a fenti általános alapelveket kell figyelembe venni, kivéve, ha jogszabály, szabvány, kezelési utasítás ezzel ellentétesen rendelkezik.

A munkavédelemi stratégia megvalósítása során gondoskodni kell arról, hogy a munkavégzés rövid és hosszú távú kockázatai ne haladják meg a munkavállalók egészségének és munkabiztonságának elfogadható mértéket.

 

Munkavédelmi stratégiai pontok

A munkavédelmi stratégiai pontok egyenrangúak, egymással összefüggő alapelvek érvényesítésével valósíthatók meg.

Ezek a következők lehetnek:

1. a) A fenntartható fejlődés elve,
2. b) Az elővigyázatosság elve,
3. c) A megelőzés elve,
4. d) Partneri viszony elve. (ez utóbbi különös fontos a munkavédelmi képviselet számára)

 

A munkavédelmi stratégiai fő irányai

A munkáltatónak meg kell határoznia a munkavédelmi stratégiai cél eléréséhez szükséges lépéseket, például:

• meglevő kedvezőtlen munkakörülmények felszámolása, illetve hatásának mérséklése;
• a már felszámolt kedvezőtlen munkakörülmények ismételt megjelenésének megakadályozása;
• új veszélyek, ártalmak feltárása és megelőzése műszaki, gazdasági, és egyéb megoldásokkal;
• munkabalesetek számának és súlyosságának csökkentése;
• a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő vagy azokkal összefüggésbe hozható egészségkárosodások számának és súlyosságának csökkentése;
• a fizikai és pszichoszociális értelemben is jó közérzetet biztosító munkakörnyezet kialakítása.

 

A célok megvalósítását szolgáló feladatok meghatározása is része az átfogó és egységes megelőzési stratégiának. Ilyen feladatok lehetnek:

– a munkavédelmi szabályozások rendszeres felülvizsgálat el kell végezni;

– a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkájának multidiszciplináris jellegét fokozni, szakmai színvonalát emelni kell;

– csökkenteni kell a veszélyes anyagok és készítmények szállításával, kezelésével, járó veszélyeket, elsősorban az információ, az ellenőrzés és ügyvitel (bejelentés, kezelés, nyilvántartás), valamint a kockázatértékelés segítségével;

– fokozni kell az elsődleges megelőző tevékenységet, a munkahelyi expozíció csökkentését, elsősorban a rákkeltők, az allergének, valamint a zaj és fény esetében;

– foglalkozási betegségek bejelentésével kapcsolatban biztosítani kell az új megbetegedésfajták (optimálistól eltérő igénybevétel, fokozott pszichés terhelés, hát- és deréktáji megbetegedések stb.) bejelentését, kivizsgálását és a megfelelő intézkedések megtételét;

– nem fertőző betegségek epidemiológiai nyilvántartása során egyes, foglalkozással összefüggő (mindenekelőtt légzőszervi, mozgásszervi, keringési stb.) betegségek nyilvántartásának a megelőzés érdekében prioritást kell biztosítani.

Törvényi keretek

A törvény szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg [Mvt. 2. § (3) bekezdés]. A munkavédelmi követelmények megvalósításának módja munkavédelmi szabályzatban is meghatározható, azonban ennek megléte nem kötelező [Mvt. 72. § (1) bekezdés]. Ha van munkavédelmi szabályzat, annak kiadása csak a munkavédelmi képviselő/bizottság egyetértésével lehetséges.

 

A munkavédelmi szabályzat mibenléte

A munkavédelmi szabályzat a munkáltatónál a legfontosabb munkavédelmi (munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi)) magatartási és eljárási szabályokat tartalmazza. Tartalmát jogszabály nem írja elő, de az általában a következő tartalmi elemeket foglalhatja magában:

• A munkavédelmi szabályzat hatálya (szervezeti, területi, tárgyi, személyi, időbeli)
• Utalás az adott munkáltató tevékenysége(i) szerint alkalmazandó jogszabályokra: Mvt. és a szóba jöhető végrehajtási rendeletek, szabványok. (Megismétlésük a szabályzatban szükségtelen, de a szabályzattal egységes szerkezetben kiadhatók)
• Utalás a kapcsolódó belső szabályzatokra, utasításokra
• Fogalmak (pl. munkabaleset, képernyős munkahely, egyéni védőeszköz, veszélyes munkahely)
• A foglalkoztatás munkavédelmi feltételei tevékenységenként
  • a biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei
  • a munkavédelmi üzembe helyezés eljárása
  • a védőruházat, egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási szerek biztosítása
  • a munkavégzésre vonatkozó szabályok
  • munkavédelmi oktatás
  • elsősegélynyújtás
  • képernyő előtti munkavégzés
  • távmunka keretében történő munkavégzés
  • dohányzás
• A munkavédelmi feladatok végrehajtásáért felelős személyek és szervezeti egységek feladatai (vezetők, munkavédelmi szakember, munkavédelmi referens, közszolgálati jogviszonyban állók csoportjai)
• A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai
• A munkavédelmi eljárások rendje
  • a kockázatértékelés elvégzésének eljárási szabályai
  • belső munkavédelmi ellenőrzés, időszakos munkavédelmi felülvizsgálat rendje
  • külső munkavédelmi ellenőrzés esetén követendő eljárás
  • munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése
  • munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, expozíció esetén követendő eljárás
  • munkavállalói kárigénnyel kapcsolatos belső eljárás
• Iratminták, jegyzékek, függelékek:
  • jegyzőkönyvek pl. belső munkavédelmi ellenőrzésről, ittasság vizsgálatáról
  • egyéni védőeszközök jegyzéke, védőeszköz nyilvántartás
  • munkavédelmi alapoktatás utáni dolgozói nyilatkozat a munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek elsajátításáról
  • munkavédelmi oktatás nyilvántartása
  • felhívás kárigény bejelentésére
  • munkavédelmi oktatási segédlet
  • elsősegély-nyújtási ismeretek
  • fontosabb elérhetőségi adatok

 

Ez a munkáltatónál elérhető legteljesebb dokumentum, amely átfogóan szabályozza és ismerteti a sajátos viszonyokhoz igazított munkavédelmi jogokat és kötelezettségeket, ezért a munkavédelmi képviselő számára ennek ismerete elengedhetetlen. Egyetértési jogát érdemben a munkavédelmi képviselő csak akkor képes gyakorolni, ha a munkavédelmi szabályzatot, a munkáltatónál érvényesülő munkavédelmet, munkabiztonságot érintő viszonyokat ismeri és egymásra tudja vonatkoztatni.

 

Sajátos szabályok a belügyi ágazatban

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet szerint, melynek hatálya kiterjed:

• a belügyminiszter által irányított rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre,
• az önkormányzati tűzoltóságokra,
• ezek teljes állományára, a foglalkoztatási jogviszony típusától függetlenül [BM r. 1. §]

A rendvédelmi szervek munkavédelmi felügyelői látják el az adott szervnél a munkavédelmi feladatokat ( az egészségvédelmi megbízottak mellett). Feladatuk közé tartozik az érintett szerv munkavédelmi szabályzatának elkészítése, módosításának kezdeményezése szükség szerint. A munkavédelmi szabályzatot az állományilletékes parancsnok adja ki [BMr. 3. § (2) bekezdés, 5. § (2) bekezdés, 6. § (5) bekezdés].

A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi elemei [BMr. 2. melléklet]:

1. Fejezet Általános rendelkezések
2. A szabályzat szervi hatálya
3. A szabályzat személyi hatálya
4. A szabályzat területi hatálya
5. A szabályzat időbeli hatálya
6. Veszélyességi osztályba sorolása
7. A szabályzat felülvizsgálatának rendje
8. Fejezet A munkavédelmi tevékenység rendje
9. Az állományilletékes parancsnok feladat- és hatásköre
10. A közvetlen vezetők munkavédelmi feladat- és hatásköre
11. Az objektum gazdasági ellátásáért, fenntartásáért felelős vezető munkavédelemmel kapcsolatos feladatai
12. A területi munkavédelmi felügyelő feladatai
13. A munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek faladatai
14. Az egészségvédelmi megbízottak feladatai
15. A munkavállaló munkavédelmi jogai és kötelezettségei

III. Fejezet Az alkalmazás munkavédelmi feltételei

1. A foglalkozás-egészségügyi ellátás rendje
2. Előzetes orvosi vizsgálatok rendje
3. Időszakos orvosi vizsgálatok rendje
4. Záró orvosi vizsgálatok rendje
5. Soron kívüli orvosi vizsgálat rendje
6. A munkavégzéshez szükséges szakképesítésre vonatkozó rendelkezések
7. Fejezet A munkavédelmi oktatás rendje
8. Előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatás rendje
9. Soron kívüli munkavédelmi oktatás
10. Ismétlődő munkavédelmi oktatás
11. Munkavédelmi pótoktatás
12. A munkavédelmi oktatások eljárási szabályai és dokumentálása
13. A munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek
14. Munkavédelmi vizsgára kötelezettek
15. A munkavédelmi vizsgáztatás szabályai
16. Fejezet Kockázatértékelés, veszélyes munkahelyek és munkakörök meghatározása
17. Fejezet Képernyős munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények

VII. Fejezet Egyéni védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatásának rendje

1. Egyéni védőeszközök biztosítása
2. Egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje
3. A védőeszközök használatára vonatkozó előírások
4. Védőital-juttatás és -ellátás rendje, a szolgálatellátás, valamint a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére
5. Tisztálkodási eszközök, szerek juttatása

VIII. Fejezet A rendvédelmi szerv személyi állományának egészségvédelme, a munkavédelem egyéb eszközrendszerei

1. Fejezet A szolgálat ellátására és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
2. Általános magatartási szabályok
3. A biztonságos szolgálatellátásra és munkavégzésre vonatkozó előírások
4. A sérülékeny csoportba tartozók foglalkoztatásának szabályai
5. A szerv területén, elhelyezési körletén kívül végzendő munkára vonatkozó előírások
6. Az objektum (laktanya) használat, kiképzési feladatok, gyakorlatok, bemutatók munkavédelmi előírásai
7. A dohányzással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése
8. Az anyagmozgatás szabályai, súlynormák
9. Az elsősegélynyújtás biztosításának és képzésének rendje
10. Fejezet A munkavédelmi eljárások rendje
11. Épületek, építmények használatba vételére, munkaeszközök üzembe helyezésére vonatkozó eljárási szabályok
12. Technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások elkészítésével kapcsolatos eljárások, feladatok rendje
13. Munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése
14. Munkavédelmi ellenőrzés
15. Villamosbiztonsági vizsgálatok, érintésvédelmi ellenőrzések
16. Fegyverek ellenőrzése
17. Munkavédelmi szemle
18. Szolgálati és munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának rendje
19. Fokozott baleseti veszély miatt szükséges tilalmi jegyzék (pl. páternoszter, csúszóakna)
20. Mentési Terv
21. Fejezet A munkaegészségügyi feladatok ellátásának rendje

XII. Fejezet A munkavédelmi érdekképviselet

MELLÉKLETEK szükség szerint

Az egyéni védőeszközök

Amennyiben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés során

• a megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel,
• a munkaeszközök, berendezések kialakításával,
• az alkalmazott technológiai eljárásokkal,
• a munkahely, illetve munkakörnyezet kialakításával

a kollektív védelem nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltatónak a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó egyéni védőeszközzel kell ellátni. Ezek lehetnek:

• fejvédő eszközök (pl. védősisak, kámzsa)
• arc- és szemvédő eszközök (pl. védőszemüveg, életlátást biztosító szemüveg, álarc, sisak, kézipajzs)
• légzőszerveket védő eszközök (szűrő)
• hallószerveket védő eszközök (füldugó, hallásvédő sisak)
• testet védő eszközök (védőruhák, védőkötény)
• kézvédő eszközök (védőkesztyű)
• lábvédő eszközök (csizma, cipő)
• leesés elleni védőeszközök (hevederek, zuhanásgátlók)

 

Jogszabály:

a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

 

Védőeszköz szabályzat tartalma:

• egyéni védőeszköz biztosítását megalapozó veszélyek meghatározása (pl. gépjárművek használata, teher mozgatása, elcsúszás, elesés veszélye a munkakörnyezetben, gépek környezetében, építőipari környezetben stb. végzett munka, látásromlás veszélye)
• az adott munkáltató munkakörei, ahol valamely veszély előfordul
• az egyes munkakörökben biztosítandó védőeszközök típusa
• az egyéni védőeszköz juttatásának gyakorisága, módja,
• a munkavállaló kötelezettségei az egyéni védőeszközzel kapcsolatosan (használat, karbantartás, megőrzés, visszaszolgáltatás stb.)

Az egyéni védőeszköz szabályzat lehet a munkavédelmi szabályzat része, melléklete.

Ismerete ugyanazon okokból fontos, mint a munkavédelmi szabályzaté.

A képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni.

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya a munkáltatók részére a védőruha (egyéni védőeszköz) juttatásának szabályozásáról (2019. 03.26.) tájékoztatót adott ki, A tájékoztatóban a vonatkozó jogszabályok mellett képet kaphatunk a védőruha és a munkaruha közötti alapvető különbségekről, az egyéni védőeszköz fogalmáról, kiválasztásának és biztosításának követelményeiről. A tájékoztató innen letölthető: www.ommf.gov.hu/letoltes.php?d_id=7561

Menekülés: veszély esetén a veszély helyén lévő személyek mielőbbi akadálytalan, biztonságos kijutásának, kimentésének biztosítása.

 

Törvényi és rendeleti előírások:

• nem veszélyes helyre, a szabadba a lehető legrövidebb úton vezessenek [a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. § (1) bekezdés],
• a kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani [Mvt. 37. §, SzCsM-EüM e. r. 3. § (1), (6) bekezdés]
• kellő számban, méretben, elhelyezkedésben, biztonsági megvilágítással álljanak rendelkezésre [Mvt. 37. § , SzCsM-EüM e. r. 3. § (2), (7) bekezdés]
• toló, forgóajtó alkalmazása tilos [Mvt. 37. §, SzCsM-EüM e. r. 3. § (4) bekezdés]
• belülről nyitható legyen bárki által, a menekülés irányába nyíljon, kulcsra zárni tilos [Mvt. 37. §, SzCsM-EüM e. r. 3. § (3), (6) bekezdés],
• jelzések mutassák az utat [SzCsM-EüM e. r. 3. § (5) bekezdés]
• a munkavédelmi oktatásnak ki kell terjednie a velük kapcsolatos információkra,
• veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a mentést és a menekülést gyakorolni kell [Mvt. 42. § e) pont].
• a munkáltató köteles gondoskodni a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról [a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. § (6) bekezdés c) pont],

 

A menekülési terv tartalma:

• az adott munkahely adottságainak megfelelően kijelöli a menekülési útvonalakat
• előírja a menekülési útvonalak megfelelőségével kapcsolatos követelményeket (pl. éghető anyagok, selejtezett bútorok elhelyezésének tilalma, alkalmazandó jelzések, rendszeres ellenőrzés, gyakorlatozás módja)
• tartalmazza a menekülés során követendő magatartási szabályokat (pl. lift használatának tiltása, kollégák együttműködése, értesítési szabályok stb.)
• Ábrák, térképek

Tűzveszély: Az egyik, jelentős létszámot érintő lehetséges veszély. Nem csak munkavédelmi összefüggésben fordulhat elő.

 

Törvényi és rendeleti előírások:

A munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően

• a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére,
• szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket;
• a veszélyforrások ellen biztonsági berendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani [Mvt. 42. § c) pont,
• a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) 8. § (2) bekezdés a) pont]
• biztosítandó a haladéktalan kapcsolatfelvétel lehetősége a külső szolgálatokkal, szervekkel (az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében) [Mvt. 54/A. § (1) bekezdés]
• ki kell jelölni a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalókat, gondoskodni kell felkészítésükről és egyéni védőeszközzel való ellátásukról [Mvt. 54/A. § (2) bekezdés]

 

Tűzvédelmi szabályzat:

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha

• a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
• az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
• kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek. [Ttv. 19. § (1) bekezdés].

A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni, amely történhet elektronikus úton is. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával vagy elektronikus oktatás esetén munkavállalónként azonosíthatóan igazolni kell [a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 2. § (2)  bekezdés]. 

 

A tűzvédelmi szabályzat tartalmazza:

• a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit;
• a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat;
• a tevékenységre és a tevékenység helyszínére vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;
• az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult munkakörök, beosztások felsorolását;
• a tűzvédelmi oktatással, a tűzvédelmi berendezések kezelésének megismertetésével kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket;
• a munkavállalóknak a tűzeset vagy műszaki mentést igénylő esemény esetén végrehajtandó feladatait;
• a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának szabályait;
• a Szabályzat készítésére kötelezett által üzemeltetett, bérelt épületrész, épület 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségei esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet;
• a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét;
• a szabályzat készítője nevét és elérhetőségét, a készítő aláírását; valamint
• a készítés dátumát, a készítő tűzvédelmi szakmai képesítését igazoló dokumentum egyedi azonosítóit (a kiállító intézmény nevét, címét, a dokumentum számát, a szakmai képesítés megnevezését, a kiállítás dátumát) [BMr. 3. §].
• mellékleteként a Tűzriadó tervet, amelyet akkor kötelező készíteni, ha az épület tömegtartózkodásra alkalmas helyiséggel rendelkezik, 20-nál több férőhelyes szállást biztosít vagy menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére szolgál [BM.r. 4. §]

Munkabaleseti jegyzőkönyv

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie [Mvt. 64. § (4) bekezdés].

• Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül [Mvt. 87. § 2. pont]
• Fokozott expozíciós eset: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön [Mvt. 87. § I/E pont]

 

Munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma:

• a munkáltató adatai
• a sérült (munkavállaló) adatai
• a munkabaleset adatai (dátum, Sérülés a munkavégzés hányadik órájában következett be, a sérülés típusa, a sérült testrész, a sérülés súlyossága, a munkaképtelenség tartama stb.)
• a munkabaleset részletes leírása
• egyéb információk (pl. a sérült tevékenysége, a balesetet kiváltó különleges esemény, munkabiztonsági eszközök alkalmassága stb.)
• balesethez vezető okok
• a munkáltató intézkedései a hasonló balesetek megelőzésére
• mellékletek, megjegyzések
• a kivizsgálást végzők adatai
• a jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi hatóság adatai [ommf.gov.hu; a kitöltési útmutató a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. mellékletében]

A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. [MüMr. 6. § (1) bekezdés].

 

Munkabaleset nyilvántartása

A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni [MüMr. 5. § (1) bekezdés].

A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. [MüMr. 5. § (3) bekezdés]

 

A nyilvántartás tartalmazza:

• a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett személyes adatait (név, születési név, anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakcím).
• a munkáltató adószámát, vagy adóazonosító jelét [Mvt. 64. § (3) bekezdés]
• a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát;
• a sérült munkakörét;
• a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;
• a sérült ellátására tett intézkedést;
• annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját [MüMr. 5. § (2) bekezdés]

 

A munkavédelmi képviselő a munkabaleset kivizsgálásában részt vehet (Mvt. 66. § (3) bek.), a munkáltatónak pedig lehetővé kell tennie a közreműködést. Ennek azért van jelentősége, mert

• egyrészt így lehet meggyőződni arról, hogy a baleset kivizsgálása megfelelő volt,
• milyen intézkedéseket irányoz elő a jövőbeni balesetek megelőzése érdekében,
• nyomon követhetővé válik az előirányzott intézkedések végrehajtása.

 

A képviselő számára a munkabaleseti jegyzőkönyvé és a vizsgálati anyag betekinthető irat. Mivel rendkívül tanulságos lehet az abban foglalt megállapítások, ezért tanácsos megismerni minden ügyet. Adatvédelmi és személyiségi jogi szempontú tartalmát azonban titokban kell tartani. A vizsgálat eredményét a képviselő is vitathatja, véleményt nyilváníthat és a hiányosságokból levonható általános következtetésekről tájékoztathatja választóit, a munkahelyi kollektívát.

 

A 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie és be kell jelentenie a munkavédelmi hatósághoz. Ez a bejelentés a munkabaleseti jegyzőkönyvnek és a kapcsolódó dokumentációnak a munkavédelmi hatósághoz való beküldésével történik, ez a munkáltató feladata. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A nyilvántartásban rögzíteni kell a sérült, illetve a munkavállaló személyes adatait, továbbá

• a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát;
• a sérült munkakörét;
• a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;
• a sérült ellátására tett intézkedést;
• annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.

 

Az összesített nyilvántartás adatait is megismerheti a képviselő. Így olyan balesetekre is fény derülhet, melyek más telephelyen történtek, vagy a megválasztása előtt jellemezték a munkavédelem helyi állapotát. A munkabaleseti nyilvántartásba való betekintés számos további tanulsággal szolgálhat. Fényt deríthet arra, hogy bizonyos mulasztások már korábban is előfordultak és sérülést okoztak. Az összesített munkabalesetek közös jellemzői rávilágíthatnak rendszerhibákra.

 

Tekintve, hogy a munkabalesetek felvetik a munkáltató felelősségét, előfordul, hogy a munkáltató kivizsgálási kötelezettségét elmulasztja és ezzel a baleset eltusolására törekszik. A tisztázásra szoruló leggyakrabban előforduló kérdések a következők:

• a munkáltató nem ismeri el a balesetet munkabalesetnek,
• vitatható, pontatlan a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma,
• a munkavállaló megszegi jelentéstételi kötelezettségét.

Ha a sérült a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos munkáltatói intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, vagy vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Ezt bejelentőlap kitöltésével teheti meg. A bejelentőlap letölthető a ww.munkavedelem.eu honlapról. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság hivatalból jár el, megvizsgálja a munkabaleset körülményeit és minősíti azt; esetleges szankciókat alkalmaz a munkáltatóval szemben.

 

Jegyzőkönyv munkavédelmi szemléről Szemle helyszíne:     Szemle időpontja:     A szemlén résztvevő személyek:   név beosztás[1] aláírás                                       A szemle során feltárt hiányosságok és/vagy Az előző szemle során feltárt, de a megadott határidőig feltárt hiányosságok:       A javítást, hiánypótlást akadályozó tényezők:         A szükséges intézkedésekre megállapított határidő és felelősök:         Egyéb megjegyzések:           jegyzőkönyvvezető   munkahelyi vezető   Kapják: a bizottság tagjai és az intézkedésre jogosultak

[1] A beosztásként a szemlén való részvétel indokoltságát kell feltüntetni, azaz milyen szerepben van jelen a résztvevő. Példának okáért: munkahelyi vezető, munkavédelmi képviselő, munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy, egyéb érinttettek a szemle tárgyától függően: irodavezető, karbantartásvezető, gazdasági vezető.

Helyenként belső előírás, hogy a szemlét „bizottság” folytassa le. Ez utóbbi esetben a szemlének van bizottsági elnöke, aki a szemle folyamatát irányítja és a jegyzőkönyv összeállításáért felelős.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat (Mvt. 23. § (1) bek.)

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni:

• a veszélyes technológiát és
• törvényben meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá
• azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja.

Elvégzését az indokolja, hogy minden munkaeszköz használat során eredeti állapotát elveszíti, műszaki állapota romlik, s eredeti feladatát nem tudja betölteni, vagy nem felel meg az előírásoknak, vagy működésképtelen.

 

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot veszélyes munkaeszköz esetén– szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti.

A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

 

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie (kivéve, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.) A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

 

A vizsgálat megtörténtét, a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmát a munkavédelmi képviselő ellenőrizheti. Elsődleges feladata az, hogy tájékozódjon a munkáltatónál, beazonosítsa a veszélyes technológiát, veszélyes munkaeszközt és járjon utána a felülvizsgálat megtörténte érdekében.

 

A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,

1. ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg
2. rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset – ide értve a kvázi balesetet is -, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén (Mvt. 21. § (3) bek.).

 

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Az ilyen ellenőrzés során a munkavédelmi képviselő is jelen lehet, további intézkedést indítványozhat.

A munkáltató – belső szabályzata, a munkavédelmi szaktevékenység végzésére kötött megállapodás alapján – tarthat un. munkavédelmi szemlét. A munkavédelmi szemle tehát a munkáltató hivatalos eljárása, melynek célja a munkavédelmi szabályok betartásnak ellenőrzése, a kockázatértékelésben, vagy a munkabaleseti jegyzőkönyvbe foglalt intézkedések végrehajtása. Az ilyen szemlét általában a munkahelyi vezető, vagy a munkavédelmi szakember tartja. Erre a munkavédelmi képviselőt is meg kell hívni. Az ilyen szemlén a munkavédelmi képviselő csak közreműködő szerepet kap. A jegyzőkönyvet megismerheti, arról másolatot kaphat, a szemlén során maga is észrevételt tehet, intézkedést kezdeményezhet.

A munkavédelmi képviselőnek joga van ahhoz, hogy maga is ellenőrzést tartson, meggyőződjön személyesen a munkahelyi körülményekről. Ehhez a törvény által biztosított joga van, de ennek lehetnek korlátai is. Az ellenőrzési joggyakorlás során be kell tartania a munkáltató által megkövetelt, a rendeltetésszerű és biztonságos működés szabályait, és a munkavégzési helyen való közlekedése nem jelenthet újabb kockázatot.

A szemléről jegyzőkönyvet célszerű készíteni. Erre alkalmas minta a munkavédelmi szemlén közzétett minta is, lásd itt.

Ajánlatos ellenőrzési listát összeállítani. Ezek a listák különösen akkor hasznosak, ha konkrét kockázatokra kérdezünk rá. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet, emlékeztetőt célszerű felvenni. Ehhez az ellenőrzés során készíthetünk jegyzeteket, hangfelvételt, vagy képfelvételt a nyilatkozó kifejezett hozzájárulásával.

 

	Kérdés	igen	nem	nem releváns	javaslatok
	személyi és szervezési feltételek
	Volt látásvizsgálat?
	Van éleslátást biztosító szemüveg?
	Munkavédelmi oktatás megtörtént?
	képernyő
	Megfelelő a monitor szemtől mért távolsága?
	A képernyő magassága és dőlése megfelelő?
	A képernyő mentes a tükröződéstől és reflexiótól?
	billentyűzet
	Van mód a kezek, karok megtámasztására a billentyűzet előtt?
	A billentyűzet egyvonalban van a képernyővel?
	A munkát végző csuklója semleges helyzetben van gépelés közben?
	egér
	Megfelelően fogja az egerét a munkát végző?
	Van egérpad (alátét?)
	Van elég hely az egér mozgatásához?
	munkaasztal
	Az asztal mérete a feladathoz megfelelő-e?
	A munkafelület magassága megfelelő-e?
	A lábak megfelelően mozgathatók?
	munkaszék
	A munkaszék stabil, magassága, háttámlája állítható-e?
	A beállított ülőhelyzet ergonómiai szempontból rendben van?
	A láb megtámasztása megfelelő?
	Karfa igény esetén biztosított?
	munkakörnyezet
	A munkakörnyezet reflexiómentes?
	A munkahelyen van elegendő tér?
	Van elegendő tér a munkahelyzetváltoztatáshoz?
	Az ablakok fényterelővel, árnyokolóval ellátottak, állíthatók?
	Az általános és a helyi megvilágítás megfelelő?
	A zajszint megfelelő?
	Megfelelők a munkahelyi klíma? (hőmérséklet, pára, légsebesség)
	A villamos berendezések hálózathoz való csatlakozása botlásmentes?
	A munkahely padozata csúszás-, botlásmentes?
	Igény esetén van laptartó?
	szoftver
	Megfelel-e a szoftver a feladatnak?
	Tudja-e a felhasználó a képességei szerint alkalmazni?
	Van magyar nyelvű súgó?

 

Munkavállalói észrevétel:

Javaslat a munkavállalónak:

Tárgyi feltételekre vonatkozó javaslat:

Egyéb megjegyzések:

Jegyzet készítéséhez használhatjuk akár az okos telefonunkat, példának okáért a Google Play áruházból egy ingyenes alkalmazás letöltésével:

Zaj mérése

Az irodában, más munkavégzési helyen is meg lehet győződni arról, hogy a munkavállaló vajon zajos munkakörnyezetben dolgozik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy ingyenes applikációt dobott piacra, amivel a hallást lehet tesztelni, ezzel szeretnék felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos a halláskárosodás korai felismerése. Az alkalmazás Androidon és iOS-en is elérhető, egyelőre angoltudás szükséges a használathoz. (https://index.hu/techtud/2019/03/07/ingyenes_applikacioval_tesztelheto_a_hallas/)

 

A WHO ajánlása alapján időről-időre mindenkinek ellenőriztetnie kellene a hallását, főleg a 60 év felettieknek, azoknak, akik hangos munkakörnyezetben dolgoznak vagy akik szeretik a zenét bömböltetni a fejhallgatójukon. A WHO egyik idei projektjében a halláskárosodásra szeretné felhívni a figyelmet, mert a felmérések szerint a 16-35 éves korosztály fele kifejezetten nagy veszélynek van kitérve, és az idősebb korosztály sem szentel elég figyelmet annak, hogy ellenőriztesse és óvja hallását. Ennek a projektnek a része a nemrég megjelent alkalmazás is.

Az applikáció egyébként nagyon egyszerűen működik, a digitális háttérzajban három számot hall az ember, azt beírja az alkalmazásba, ami ezek után a következő feladványra ugrik, és így ismétlődik a folyamat különböző intenzitású háttérzajokkal és különböző hangerejű számokkal. A 23 minta után pedig jön az értékelés, ami amellett, hogy megmondja, hány pontot sikerült elérni, javaslatot tesz arra is, mi a következő lépés, és emlékeztetőt is be lehet állítani, hogy mikor esedékes a következő teszt.

Hiába, hogy a WHO appja ellenőrzött és hitelesített hangmintákkal dolgozik, az igazság az, hogy ez az alkalmazás nem váltja ki az orvosi vizsgálatot, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy például ki milyen minőségű fülhallgatót használ hozzá, vagy hogy mekkora a háttérzaj, ezért bármilyen eredmény is jön ki, érdemes időnként orvoshoz is elmenni hallásvizsgálatra.

 

Hivatalos zajmérést viszont csak a zajártalom szakterületre az egészségügyi miniszter rendelete alapján engedéllyel rendelkező szakértő; valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet. A munkavédelmi képviselőt és – foglalkozási betegség bejelentése esetén – a munkavállalót a zajmérés időpontjáról előzetesen írásban értesíteni kell. A munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló jelen lehet a zajmérés elvégzésekor. Foglalkozási betegség kivizsgálása esetén pedig a munkavállaló – amennyiben a zajmérésnél jelen volt – a zajmérés elvégzésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat. A munkavédelmi képviselő kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét. A zajmérésről jegyzőkönyv készül, melynek egy példányát a munkáltató a munkavédelmi képviselőnek adja át.

 

Itt szolgáljon mintának egy olyan mérési jegyzőkönyv, aminek az elkészítését szakszervezet kezdeményezte egy kormányhivatalban arra való tekintettel, hogy a nagy légterű irodahelyiségben az ügyfeleket fogadó a dolgozók az állandó zajra panaszkodtak:

http://mkksz.org.hu/html/main/2015/zajmeres_csongrad%20056-mz-2015kormanyhivatal.pdf

 

A megvilágítás erősségének mérése

 

A megfelelő fényviszonyok a munkavégzés elengedhetetlen feltétele, alapvető munkakörülmény. Kialakítása jelentős mértékben befolyásolja a munkavégzés közbeni közérzetet, a keletkező fáradtságérzetet is. Az elfáradás mértéke függhet a megvilágítás erősségétől. A munkahelynek olyan megvilágítás kell, amely a szemnek a lehető legkisebb mértékben megterhelő, és csökkenti a kifáradás mértékét. A helyiségek természetes és mesterséges megvilágításáról a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 8. § -a rendelkezik.

A megvilágítás erősségét a munkavédelmi képviselő is mérheti. Több okos telefon már rendelkezik a méréshez alkalmas szenzorral, vagy használhatunk a kifejezetten erre a célra szolgáló Lux mérőt (amennyiben rendelkezésre áll). A „Google Play Store”-ból a „Light Meter” ingyenes alkalmazást.

A felmérés eszköze a kérdőív, melynek segítségével közvetlenül az érintettektől gyűjtünk információkat. Előnye lehet, hogy a személyes találkozó nélkül is, naprakész információkat szerezhetünk arról, hogy miképp birkóznak meg a munkavállalók a különböző munkahelyi megterhelésekkel. A kérdőív előnye, hogy kisebb erőfeszítést igényel az adatgyűjtés, hátránya pedig az, hogy kisebb lesz a válaszadási hajlandóság, mint a szóbeli interjúknál. Abban az esetben lesz nagyobb a kitöltési hajlandóság, ha a kérdőíveket egy rendezvényen, megbeszélésen osztják ki és azokat azonnal vissza kell adni.

A felmérés lehet egyszerű (eldöntendő kérdésekből álló, egyszerűen igen-nemmel megválaszolható), vagy időigényesebb (nyitott kérdésekre kifejtős válaszokat váró).

 

A kitöltött kérdőíveket fel kell dolgozni és a felmérés eredményét közölni kell azokkal a munkavállalókkal, akik részt vettek a folyamatban. A visszajelzés történhet szóba, elektronikus munkahelyi hírlevélben, stb.

 

Mintakérdőív a munkavállalók egészségügyi panaszairól

név/kor (de lehet személytelen is)

A munka leírása Jelenlegi munkahelyi beosztása? Mióta végzi ezt a munkát? Naponta mennyit ül? Naponta mennyi ideig végez munkát képernyő előtt? A jelenlegi munkahelyén eltöltött idő?

Egészségügyi leírás: Amennyiben a teljes munkaidőben ülőmunkát végez és eközben rendszeresen, 4 órát meghaladóan számítógépen dolgozik, kérem jelezze, hogy a jelenben vagy a múltban tapasztalt- az alábbi problémákat: …………………………………………….

Tapasztalt munkavédelmi képviselőknek ajánljuk a munkavállalókkal tartott csoportos megbeszéléseket információgyűjtés céljából. Ez a kutatási eszköz alkalmas arra, hogy a munkavállalók hozzáállására, elképzeléseire, érzéseire, reakcióira és tapasztalataira derüljön fény. A megbeszéléshez a következő feltételeket kell biztosítani:

• a csoport létszáma max 6-10 fő lehet;
• nyugodt légkört biztosító helyszín;
• reális időkeret meghatározása (max 2 óra);
• a kérdéseket, vagy a tevékenységeket előre állítsuk össze.

 

A megbeszélésen különböző feladatokat is végezhetünk. Erre példaként az alábbiakban mutatunk két példát: az egyik a problémafa gyakorlat, a másik a térképezés.

A problémafa gyakorlat egy jó példája annak, hogy miképp kell felhasználni a kiscsoportos megbeszéléseket a munkavállalók által érzékelt problémák összegyűjtésére és lehetőséget biztosít a problémák okainak közös feltárására.

Egy nagy papírlapra egy nagy fát rajzolunk, melynek vannak szerteágazó ágai, nagy törzse és látszik a földalatti gyökérzete is. Ezen a fán kell különböző helyekre függeszteni a feltárt problémákat is okait, hatásait.

A munkavállalóknak a következő kérdéseket kell feltenni például:

MILYEN kockázatok, egészségügyi problémák vannak a munkahelyen? Ezeket a fa ágai között helyezzük el (1)

MIK a problémák közvetlen okai? Ezek a válaszok a fa törzsére kerülnek (2).

MELYEK a problémák gyökerei? Ezeket a fa gyökerei mellé kell helyezni (3).

 

Elkészítettünk egy ilyen problémafát mintaként a munkavállalók munkavédelmi attitűdjének hiányáról:

A térképezés az emberi testről, vagy a munkahelyről készült egyszerű képek segítségével történik. A képeken a munkavállalók vizuális formában tudják jelölni egészségügyi problémáikat, a munkahelyi kockázatokat, a munkahelyi környezetet. Ezzel az eszközzel az egyéni tapasztatatok és ismeretek könnyen megoszthatók.

 

A térképezés azért jó technikai eszköz, mert

• a munkavállalói részvételre épít,
• kollektív megközelítési módot alkalmaz,
• párbeszédre ösztönöz,
• használata egyszerű,
• lehetőséget teremt az összefüggések felismeréséhez, az átfogóbb értelemezéshez,
• kijelöli a további vizsgálat területeit.

 

A térképek típusa a gyűjteni célzott információk típusától függ. Lehet testtérképet, kockázattérképet és a „Te világod” (ezzel a munkakörülményeknek a családi életre, társadalmi életre, mentális egészségre gyakorolt hatás mérhető) térképet is csinálni.

 

Mi a testtérképezés folyamatát mutatjuk be.

Két nagy papírlapra vagy táblára rajzoljunk egy teljes alakos emberi testet elölről és hátulról. A papírokat a falra kell rögzíteni. A munkavállalóknak pedig vastag, többszínű filctollat kell rendelkezésre bocsátani.

Fontos, hogy a csoportban résztvevők munkavégzési helye és/vagy munkaköre azonos legyen.

Ezekkel kell a testfelületen a munkavállalóknak jelölniük az általuk észlelt tüneteket.

Ezek a tünetek lehetnek fájdalmak, allergiák, stresszes rendellenességek.

Fontos, hogy a résztvevők tisztában legyenek arról, hogy őket a csoportban titoktartási kötelezettség terheli. A gyakorlat során olyan személyes, bizalmas jellegű információkra derülhet fény, amelyet nem lehet a csoporton kívül harmadik személy részére nyilvánossá tenni.

Különböző színekkel jelölhetők a tünetek előfordulási gyakorisága is: zöld szín: soha nem fáj; narancssárga szín: időnként érzek fájdalmat; piros szín: rendszeresen fájdalmat érzek.

A munkavállalók véleményét, elképzeléseit, esetleges félelmeit közvetlenül is beszerezhetjük. Az interjú önmagában is hasznos kutatási eszköz, de más módszereket is kiegészíthet (térképezés).

A legalkalmasabb interjúalanyok a munkabalesetet elszenvedők, vagy a szemtanúk, a panasszal élő munkavállaló, kérdőívet, felmérést kitöltő személyek.

 

Az interjú alkalmas arra, hogy a munkavállaló véleményét kifejtse, saját problémájáról beszélni tudjon és tudatosítsa benne, hogy kíváncsiak vagyunk rá, számít a javaslata.

Az interjú során jegyzeteket készíthetünk, vagy az interjúalany beleegyezésével hangfelvételt is.

Az objektivitás érdekében érdemes előre tervezett interjúkérdéseket feltenni. Az interjút arra is lehet használni, hogy segítsünk a munkavállalónak egy hosszabb kérdőívet kitölteni.

A különféle eszközzel beszerzett információkat értékelni kell és az értékelés eredményét vissza kell mutatni a résztvevőknek. Az értékelés eredményétől függ, hogy ezt követően milyen lépésre szánjuk el magunkat: munkáltatói intézkedést kezdeményezünk, munkahelyi akciót tervezünk a szakszervezet bevonásával, vagy szakemberhez fordulunk (munkabiztonsági, foglalkozásegészségügyi).

 

Bárki, aki erőt érez magában, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos általános, nemzeti, vagy nemzetközi, ágazati, szakmai információkat maga is gyűjthet és tájékozódhat. Sok jó forrást található az interneten. Mi két forrást ajánlunk:

• az egyik a munkavédelmi hatóság hivatalos honlapja: ommf.gov.hu
• a másik pedig az Európai Unió munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információs ügynökségének (OSHA) honlapja: https://osha.europa.eu/hu.

 

A munkáltatói kezdeményezéshez egy minta itt érhető el:

Feljegyzés munkahelyi vezető részére Tárgy: Munkavédelmi képviselői észrevételek és intézkedés kezdeményezése Megválasztott munkavédelmi képviselőként feladatom, hogy a munkáltató és a dolgozók betartják-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében előírt jogszabályi és munkáltatói követelményeket. Ennek érdekében –        ellenőrzést tartottam, –        dolgozókkal folytatott személyes egyeztetés alapján, –        az épületben, meghatározott területen közlekedve, véletlenül azt tapasztaltam, hogy ………………………………………………………………………………………………………………… (példa: az irodákban található székek többsége hibás, tartósan végzendő ülőmunkára alkalmatlan) ……………………………………………………………………………………………………………..… (példa: az irodahelyiségek megvilágítása vélhetően nem kielégítő) A fentiekre tekintettel az alábbi intézkedést kezdeményezem: …………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………….   Kérem, hogy az Mvt. 73. § (1) bekezdése alapján kezdeményezésemre intézkedni, vagy intézkedése elmaradásának indokáról 8 napon belül írásban tájékoztatni szíveskedjék.   Kelt: ………………………….       …………………………………………………….. munkavédelmi képviselő / munkavédelmi bizottság elnöke